Zenélésben és színházcsinálásban sikeres középiskolai barátom, Cicus - Cziczó Attila - újabban regényírásra adta a fejét. Mikor megkért, hogy olvassam el novellaregényének kéziratát, elõször meglepõdtem, végül nekiveselkedtem az olvasásnak. Az alapötlet tetszett a könyv sorszámozott novellák láncolata. Ahogyan haladtam elõre, úgy jöttem egyre jobban bele az olvasásba. Aztán alig tudtam letenni. Novellákba sûrített évek, a gyerekkortól a felnõtté válásig. Azok az évek, amelyek meghatározóak egy férfi életében. A fõhõs egy szerethetõ, esetenként csetlõ-botló figura, mint maga az író (bocs, Attila!).## Helyenként fergeteges kacaj, máskor elcsendesedõ befelé fordulás. A kikapcsolódás tökéletes. Az olvasót arra biztatom, találjon annyi örömöt a novellákban, mint én, Attila barátomnak pedig azt kívánom, hogy még sokszor csókolja homlokon a múzsa!