"Sándor György tudja és vállalja, hogy õ maga laikus azokban a kérdésekben, amelyekrõl ír - amelyek azonban így együttesen adják korunk, a század - vagy ezredforduló problematikáját. Azt a szerepet vállalja, hogy õ 'korunk embere' (nem valamely szakkérdés specialistája). Mint ilyen, tudni akarja, hogy milyen korban él, és e célból sorra veszi a legjobb szakemberek, a leghíresebb tudósok elemzéseit. Egymás mellé (vagyis egymás után) rakja õket, ahogy ez a szaktudományban soha nem történhetne meg. Fontos azonban, hogy megvan a mûveltsége és áttekintõ-képessége ahhoz, hogy valóban a legfontosabbat válassza ki. Mert mindig az egyetemesbõl indul. Mûve így az ismeretterjesztés legjobb hagyományait folytatja. Vagy még pontosabban az ismeretszerzés folyamatát mintegy drámai formában mutatja be. Közvetíti a kor nagy problémáit a mindennapi gondolkodás és a mindennapi ember számára." (Vitányi Iván)