Diane Pearson regénye irántunk, magyarok iránt érzett szenvedélybõl született.## A regényt olvasva önmagunkról is többet tudunk meg. Kiderül hogy ma, a XXI. század második évtizedében, a gazdasági válságok, a szétesni készülõ világok, a szétziláltság háborúiban, vannak-e még elsírni való könnyeink, van-e bennünk vágy, hogy sokadszor is szembesüljünk a szembesülhetetlennel, a két háború még mindig fájó, el nem felejthetõ sebeivel, az önmagát ismétlõ történelem tragikumával, a mások megsemmisítésére szinte azonnal kész emberi gonoszsággal, az újra meg újra megjelenõ pusztításvágy õrületével.## Megtudjuk, van-e bennünk elég érzékenység egy ilyen nagyformátumú vállalkozás szereplõinek csodálatos-meghökkentõ átváltozásaira, az erõs nõk portréira, a gyengeség-gyengédség pillanataira? Elhisszük-e az emberi-emberséges gesztusok, az örök emberi érzések csodáit, azt, hogy sokadszor is bebizonyosodik nem élhetünk nélkülük. Elindulunk-e a szereplõkkel, és velük tartunk-e, hogy azután annyira hozzánk nõjenek, hogy el sem akarjuk elengedni õket?## Ami értékes, nem adja magát könnyen ez a regény is kiköveteli a jussát, s annak, akitõl ezt megkapja, gazdag és eredeti gondolatokat, felejthetetlenül szépen megkomponált képeket ajándékoz.