A Balaton földtörténeti szempontból nézve nagyon fiatal, mindössze húsz-huszonkétezer esztendõs. Partja mentén rég elporlott, maguk után mégis jelet hagyó népek ütöttek tanyát. Megvetették itt lábukat rövidebb-hosszabb ideig a kelták, majd a táj jeles római civilizátorai. A népvándorlás korában viharos népmozgalmak helyszíne volt a táj, míg aztán honfoglaló eleink körbelakták a tavat. A csillámló víztükör környéke ma is számolatlan Árpád-kori emléket õriz. Szerencsésebb és boldogabb égtájakon ma is állnak a középkori várak, kastélyok és épületek. Csak a környék félig-meddig rejtezõ falvaiban volt folyamatos és mindmáig megszakítatlan az élet.